8. fejezet part 1.

- Szasztok skacok! Mi a harci helyzet? – pattant ki Emmett, mikor leparkolt mellettünk. Bellát néztem, nem foglalkoztam vele, hogy megjöttek a többiek. Bella, nem mert rám nézni, most már határozottan láttam rajta, hogy zavarban van.
- Hol voltatok? – találta meg hangját. – Már itt állunk egy…. jó ideje – nyögte ki, és rám kapta szemét végig mérve, de a mellkasomnál tovább nem ment.
- Emmett hibája – válaszolta Jasper. – Eltörte a váltót a nagy izgalmában.
- Nem tudtam, hogy számodra a vásárlás izgalmas – mondtam, hogy legalább valamit kinyögjek magamból.
- Nem is, de Rose bébi megígérte, hogy ma este elmegyünk valahova és azt mondta nagydologra számítsak – harsogta Emmett vidáman.
- Na mindegy a lényeg, hogy itt vagyunk – legyintett Alice és Bellához táncolt, aki még mindig maga elé meredt. – Mehetünk? Jól vagy?
- Ja, persze, csak…. nem szeretek vásárolni. Bár nem nagyon tudok elfáradni, mégis… nem a kedvenc hobbim – a pólója alját piszkálta. Mindenhova nézett, csak éppen rám nem.
- Hívtalak titeket, de egyikőtök sem vette fel – tromfolt le Alice, de a gondolatai nem éppen a bosszúságról árulkodtak. Jaj láttam, láttam! És annyira örültem neki! Szerinted véletlen törte el a sebváltót Emmett? Tudod, hogy a saját kis drágaságában sose tenne kárt! Kicsit rásegítettem, mert láttam, hogy mi fog történni, de ahjj ez a nagy majom túl hamar megcsinálta. Próbáltam húzni az időt, de tudod Bella hamarabb is eldönthette volna.
- Mi a jó isten bajotok van nektek? – Jasper ha jól láttam, kiakadt az érzéseinktől. Boldogsággal töltött el, hogy Bella is legalább úgy érzi magát, mint most én. Megőrülök ettől az érzéstől, ami mindkettőtökbe van! Elég heves érzések, és te már mindjárt felrobbansz a vágytól apám! Mázli, hogy kordába tudom tartani magam és nem vetem magam Alice-re, és az csak is a te hibád lenne Edward!
- Hibám? – néztem rá vigyorogva.
- Na, jó, nem feltétlenül hiba. Na, jó, lehet, hogy még hálás is lennék.
- Na, azért – mosolyogtam rá, majd Bellára néztem, de ő már elment mellettem Alice-szel. Sóhajtva követtük őket, felkészülve egy hosszúra nyúló délutánra.
Aggódtam egy kicsit Jasper miatt, hogy esetleg nehéz lesz neki, de úgy láttam jelenleg annyira feldobott hangulatba van, hogy nem érdekli az emberek közelsége. Engem meg igazából ő nem érdekelt. Úgyis elég hamar észrevenném, ha elvesztené a fejét. Éppenséggel csak egy személy érdekelt, aki viszont egész délután egy pillantásra sem méltatott. Nem értettem, hogy azért mert zavarba volt, vagy azért mert megbánta, már a tervét is. Mindenképpen beszélnem kellett volna vele, de úgy éreztem, hogy nem bírok addig várni, amíg végeznek a vásárlással. Épp ezért még sose örültem ennyire Rosalie-éknak. Sarah, Esme és Emily jól tudták, hogy itt leszünk.
- Sziasztok! – Emily mindenkinek adott egy puszit, Jasper-t meglepte, de nagyon jól esett neki. Emmett persze felkapta hatalmas karjaiba, de nála tényleg nagyon törékenynek tűnt. Rosalie gondolatai elkalandoztak ismét a vágyai felé, így inkább kizártam a fejemből.
- Mi a helyzet nagylány? Mit csináltál ma? Adj egy pacsit! – Emily apró kezei elvesztek Emmett óriási kezeiben.
- De jó, hogy végül úgy döntöttetek elnéztek ide – mondta húgom teljesen felpörögve.
- Ki nem hagytuk volna, Emily már úgy is kezdi kinőni pár ruháját, szükséges volt már egy ilyen vásárlás – válaszolta Sarah mosolyogva.
- Szia anya! – jött ki az egyik boltból Bella.
- Hogy bírod? – nevette el magát Sarah, amit követett Esme kacagása is.
- Még most jöttünk szinte – pördült meg húgom tengelye körül, miután Emily-t megpuszilta.
- Némi túlzás, már pár órája itt vagyunk – helyesbített Bella.
- Csak kettő – mondtam mosolyogva. Reflexszerűen kapta felém a fejét, de azonnal el is fordította a padlót bámulva. Szerencsére nem tűnt fel senkinek furcsa kerülése.
- Akkor Emily-nek is nézhetnénk valamit, és neked is tartogatok valamit mackóm – simogatta meg karját Rosalie melák bátyámnak.
- Imádom a meglepetéseket! – kontrázott Emmett nevetve.
- Na ne! Nem vagyok ehhez elég erős – nyögött fel Jasper, mire elnevettem magam. Sajnáltam, igazából ilyenkor nagyon nem irigyeltem a képességét. Na nem mintha, az enyém annyival jobb lenne. Emmett perverz képeket vetítgetett magának. Nem volt nehéz nem rá figyelni, ha közben más személy kötötte le a figyelmemet.

a másik felét, majd csak később rakom fel, de mindenképpen ma, csak olyan éjfél körül :)